A rendezetlen fehérjék nem rendelkeznek időben állandó, 3 dimenziós szerkezettel. E tulajdonságuk a rendezett fehérjéktől markánsan különböző molekuláris taktikákon keresztül számos létfontoságú biológiai funkció ellátására teszi őket képessé. Szerepet játszanak többek között a transzkripcióban, a sejtválaszban, különböző jelátviteli és regulációs folyamatokban, mely funkciók betöltése közben gyakran más fehérjékkel hatnak kölcsön. A rendezett fehérjék által kialakított kölcsönhatásokat jól ismerjük, viszont azok a kölcsönhatások, amelyeket rendezetlen fehérjék alakítanak ki egymással, vagy más rendezett partnerekkel, jelenleg kevéssé ismertek. Ugyanakkor az eddig ismert példák is bizonyítják, hogy az ilyen típusú kölcsönhatások rendkívül fontosak, hiszen kapcsolatba hozhatóak a különböző daganatok kialakulásával, a hoszt-patogén kölcsönhatásokkal vagy esszenciális gének transzkripciós szabályozásával.
A rendezetlen fehérjék által kialakított kölcsönhatások vizsgálatának egyik hiányzó láncszeme volt a megfelelő méretű és minőségű adatszett. Doktori munkám fókuszpontjában a két vagy több rendezetlen monomerből felépülő fehérjekomplexek állnak, melyek kialakulása során a résztvevő fehérjék a kölcsönhatás során kölcsönösen egymást rendezik (Mutual Synergistic Folding - MSF).
Az általunk létrehozott Mutual Folding Induced by Binding (MFIB) adatbázis több, mint 200 MSF fehérjekomplexet számlál, és tartalmazza ezen fehérjék szerkezeti és funkcionális annotációját is. A rendezetlen fehérjék kölcsönhatásainak elemzéséhez azonban a rendezett és rendezetlen monomerekből felépülő komplexek vizsgálata is szükséges. Így az MFIB-bel összefüggésben elkészítettünk egy másik adatbázist is: a Database of Disordered Binding Sites (DIBS)-t is, mely olyan fehérje komplexeket tartalmaz, ahol csupán egyetlen lánc rendezetlen, mely a rendezett láncokhoz kötődve rendeződik (coupled folding and binding).
Az összegyűjtött adatok immár elegendőek ahhoz, hogy a rendezetlen fehérjék által kialakított kölcsönhatások szekvenciális, szerkezeti és funkcionális elemzése megtörténhessen. Ezen vizsgálatok kiterjesztik a fehérje-fehérje kölcsönhatásokról kialakított képünket, elvezetnek a különböző jelátviteli mechanizmusok mélyebb megértéséhez, és jövőbeli farmakológia vizsgálatokhoz is kiindulópontként szolgálhatnak.