A klasszikus darwini evolúciós nézet szerint az adaptáció előnyös változatok egymás utáni elterjedésével, a populációban való fixálódásával történik. Ugyanakkor káros mutációk is elterjedhetnek a genomban, amelyek negatív hatása az organizmus rátermettségére enyhülhet kompenzáló evolúció segítségével. Kompenzáló evolúciónak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy mutáció káros hatását a genom egyéb területein egy másik mutáció részben, vagy egészben kijavítja, ezért elterjed a populációban. A kompenzáló evolúció az adaptáció menetét nagyban módosíthatja. Munkánk során élesztő modellorganizmusban (Saccharomyces cerevisiae) rendszerszinten vizsgáltuk a génvesztésre mutatott kompenzáló evolúciót. A géndeléciós törzsekkel laboratóriumi evolúciós kísérletet végeztünk, hogy megvizsgáljuk az élesztő genom kompenzációs potenciálját, illetve olyan gén- és fehérjetulajdonságokat azonosítsunk, amelyek meghatározzák, hogy egy gén elvesztését képes-e kompenzálni az organizmus. Különböző táptalajokon végzett
kísérletekkel meghatároztuk a kísérletünk során megfigyelt kompenzációk környezetfüggését és próbáltunk választ találni a kérdésre, hogy a kompenzáció vajon a kiütött gén funkciójának visszaállításán vagy a funkció helyettesítésén keresztül történik-e.